Utólag nehéz szavakba önteni azt, hogy mi történt velünk akkor.
Adott volt egy pár, akinek volt egy bordere. Éldegéltünk viszonylagos nyugodtságban. Foglalkoztunk is a kutyával eleget, de valahogy éreztük illetve Lucy éreztette velünk hogy ez nem elég…
Mivel mindig lenyűgözött az, amit a frisbee-s videókban láttam, gondoltam elindulok ebbe az irányba. De nem találtam lehetőséget a közelben.
Viszont egy ismerős kutyasuli tulaja mondta, hogy agility viszont van náluk. Gondoltam én egynek jó lesz…
Mivel az első alkalommal többet tanultunk Krisztitől a kutyákról és magáról a kutyázásról, mint a kutyaovi összes foglalkozásán, azt már ekkor tudtam, hogy maradunk. Jövünk amikor csak lehet.
Kezdőnek az edzések
Az első valódi edzésünk 2018. július 8-án volt. Azóta minden edzésen ott voltunk. Nem is volt ez soha kérdés. Ez lett az életünk.
Olyan kapcsolat kezdett épülni köztünk, ami meggyőződésem, hogy lehetetlen csupán a napi foglalkozással, sétákkal, tanulással. Ez annál valami mélyebb, sokkal bensőségesebb.
Minden percét élveztük, ezért ott ragadtunk.
Körülbelül 7-8 hónap kemény munka után döntöttem úgy, hogy elkezdünk versenyezni.
Kezdett már kicsit kiüresedni a dolog. Amit hobby szinten tudni kell, azt már tudtuk. Nem volt már különösebb motiváció bennem. Meg amúgy is. Annyi munkát, energiát és nem utolsó sorban pénzt fektetünk bele, hogy értelmet kellett neki adni.
Így kezdetét vette a versenyfelkészítés.